Április 24–27. között Budapesten rendezték meg a „The Transformation of Europe in the Third Millennium BC” című konferenciát, amelyen az időszámításunk előtti 3. évezred legjobb ismerői, nemzetközi hírű előadói tartottak előadásokat. A kutatók összegezték az elmúlt évek ugrásszerűen megnövekedett mennyiségű és minőségű, tudományterületeken átívelő ismereteit a régészet, az antropológia, a genetika/genomika, a nyelvészet és más tudományágak közötti inspiráló párbeszédben.
A „The Transformation of Europe in the Third Millennium BC” című konferencia első részét 2023. októberében az olaszországi Riva del Gardában tartották, a második találkozónak a HUN-REN BTK Régészeti Intézetben adott otthont Budapesten 2024. április 24-27. között.
Az első találkozó fókuszában Európa nyugati területei szerepeltek, míg a budapesti találkozón a kontinens keleti, középső és északi részének Kr. e. 3. évezredbeli történetét mutatták be, különös tekintettel a Jamnaja (Yamnaya), a gömbamfóra (Globular Amphora) és a zsinórdíszes (Corded Ware) kultúrákra a Kaukázus, a kelet-európai sztyeppevidék, valamint a Duna-völgy, a Kárpát-medence, a Lengyel-alföld és Skandinávia közötti térségben.
A konferencia tárgyát képező korszakban az addig ismert kulturális viszonyok a kelet-európai sztyeppe felől Eurázsia nyugati térségét elérő közösségek hatására teljesen átalakultak és ekkor alakult ki a mai Európa genetikai alaptérképe. Ebben az időszakban gyorsult fel a lovak háziasítási folyamata, az emberek egyre több tejterméket ettek, de a későbbi bronzművesség technológiai alapjai is ekkortájt jöttek létre. Egy olyan, hatalmas területeket átívelő folyamatról beszélhetünk, mely mögött az indoeurópai nyelvcsalád elterjedése sejthető. A korszak története feltehetően nem volt nehézségektől mentes. Az Európába áramló közösségek testi erejüknél fogva (jóval magasabbak és robosztusabbak voltak az itt élőknél) erőfölényben lehettek, a területek uralma fontos volt számukra. Betegségeket is hoztak magukkal, a pestis megjelenése hozzájuk köthető.
A konferencia neves meghívott előadói a négy nap folyamán 28 előadásban összegezték a kutatások jelenlegi helyzetét. A kutatók a korszak kutatásának legjelentősebb helyszíneiről érkeztek: Bulgária (Szófia), Dánia (Aarhus, Koppenhága), Finnország (Helsinki), Hollandia (Leiden), Horvátország (Zágráb), Lengyelország (Krakkó, Poznań, Rzeszów), Magyarország (Budapest, Debrecen, Szeged), Moldovai Köztársaság (Kisinyov), Olaszország (Trento, Velence), Németország (Berlin, Bonn, Kiel, Lipcse, Mainz, München), Románia (Kolozsvár), Svájc (Bern), Svédország (Göteborg, Lund), valamint az amerikai egyesült államokbeli Harvard Medical School képviseletében.
A budapesti találkozó fő szervezői Volker Heyd ERC YMPACT projekt (Helsinki Egyetem), Franco Nicolis (Régészeti Örökségvédelmi Hivatal, Trento, Olaszország) és Kulcsár Gabriella (HUN-REN BTK Régészeti Intézet) voltak.
A rendezvényhez kapcsolódóan nyílt meg Beregszászi János fotókiállítása ŐSI HORIZONTOK — KURGÁNOK A TÁJBAN / ANCIENT HORIZONS — KURGANS IN THE LANDSCAPE címmel. A tárlaton azok az Alföldön megjelenő kurgánok, sokszor kunhalomnak is nevezett tájképi elemek láthatóak a fotóművész optikáján keresztül, amelyek története a Kr. e. 4/3. évezred fordulóján indult el.
(Forrás: HUN-REN BTK Régészeti Intézet)